főnök

Ki a „Főnök” a családban?

Miért pont most teszem fel ezt a kérdést?

Ugyan mindig aktuális, de így karácsony tájékán, amikor szerencsére picit többet tud együtt lenni a család, még nagyobb a jelentősége.
Egyre több helyen látom, hogy a családokat a 3-4-5… éves gyerkőcök irányítják. Az történik, és akkor történik, amikor ők akarják.
A szülő pedig nem tud, vagy nem akar nemet mondani. Tudom, hogy nemet mondani egy édes kis pofinak, majd következetesen kitartani mellette nagyon nehéz:)
De mint mindig, most is az okokat keresem: miért viselkednek ennyire elnézően, engedékenyen a szülők?

Több összetevője is van:

– a felgyorsult világ
– az állandó időhiány
– a társadalmi, de legfőképpen a felmenők elvárásainak való megfelelési kényszer
– és amit a legfontosabbnak tartok: a mérhetetlen önbizalomhiány, amellyel az anyák, de higgyétek el még az apák is rendelkeznek!

Miért?

Na, ez a nagy kérdés!
Úgy érzem, megtaláltam a választ!
Itt jön a nagyszülők nagyfokú felelőssége. Mert folyton folyvást bírálják felnőtt gyermeküket és állandóan megkérdőjelezik minden gyermeknevelési módszerüket!
Ismerjük az unalomig hallott mondatot: „Felneveltem 2-3-4… gyereket, de egy sem volt ilyen, egy sem csinált ilyet.”

Volt módom több alkalommal olyan foglalkozást tartani, ahol a nagyszülő is jelen volt. Ilyenkor mindig feltettem a kérdést a nagyiknak:
„Ön hogyan csinálná? Mit kellene másképp végezni?”
Elárulom, soha nem kaptam választ!
Megértem, nem is egyszerű erre felelni. Arról már nem is beszélve, hogy ahány gyerkőc, annyi módszer!

Közben pedig minden pszichológus próbálja velem együtt sulykolni, hogy 2015 van! Az elmúlt 20 évben gyorsabb és intenzívebb változás volt a világban, mint az előző 100-150 évben!
Így nem hagyatkozhatsz a nagyszülők nevelési szokásaira, adaptálni kellene az új kor kihívásaihoz, de ezt meg senki nem tanította meg!
Marad tehát a teljes bizonytalanság és kétely minden pillanatban: „Jól csinálom-e?”

Mit is tudok javasolni, hogy ne a gyerkőc legyen a „főnök” a családban?
Tudni kell nemet mondani és mérhetetlenül következetesen be is kell tartani!

„Ha egyszer azt mondtam, hogy nem, akkor nem!”

Hidd el, ez a gyerkőcnek is jó, hiszen elengedhetetlen, lelki, szellemi fejlődéséhez a kiszámíthatóság!
Gyerkőc nem tud mit kezdeni a következő mondattal:
„Na jó, most az egyszer!”

Ha igazán helyesen akarod szeretni a gyermeked és a legjobbat szeretnéd tenni vele, akkor tanítsd meg, hogy ki a főnök a családban. Mert, ha a gyerkőc a „falkavezér”, és az van, amit ő akar, az káoszhoz, állandó veszekedéshez vezet.

A családban legyen a gyerek gyerek, a szülő pedig szülő, mint ahogyan az élet minden területén megvan a hierarchia. Hiszen: „Rend a lelke mindennek!”
Családban, óvodában, iskolában, munkahelyen, utakon, vagyis az élet minden területén.
Így lesz Boldog Gyerkőc, Boldog Szülő mellett:)

Kedves szülők!

Vidámsággal és határozottsággal teli Adventi Napokat kívánok:)

Üdvözlettel: Gyerkőcökkel Suttogó