Majdnem minden Gyerkőcnél, akinek szülei megkerestek, felmerült ez a kifejezés. Ezért úgy gondoltam, hogy nézzük meg közelebbről a témát.
Az „okosító torna” hivatalos neve:
Alapozó terápia
Már a nevében is benne van, ez egy terápia, magyarul gyógykezelés, gyógymód. Akkor kell alkalmazni és ténylegesen kell is alkalmazni, amikor valamilyen betegséget meg akarunk gyógyítani.
Az alapozó terápia a beszéd és mozgásproblémás gyerekeken tud segíteni. Ez tény!
Kinél kell alkalmazni:
– Enyhe fokú értelmi fogyatékosoknál.
– Diszlexiánál.
– Megkésett, hibás beszédfejlődésnél, pöszeségnél, ami az életkori sajátosságnak megfelelő idő után is megmarad.
– Azoknál a túlmozgásos-figyelemzavaros gyerekeknél, akiknél a szülés körül oxigénhiányos károsodás keletkezett.
– Érésükben, fejlődésükben elmaradt óvodásoknál.
– Minden olyan gyereknél, aki mozgásügyetlenségben szenved, bármilyen okból.
A terápiás csoport maximum létszáma, amiben a fejlesztés folyhat, 4-5 fő!
Általában az óvónő javasolja a szülőknek ezt a terápiát és alá is írat egy nyilatkozatot, mellyel a szülő hozzájárul a kezeléshez. (Itt megjegyezném, hogy minden olyan papírból, melyet aláíratnak velünk, kérjünk másolatot. Jogunk van hozzá, és mint felelős szülőknek, kötelességünk is. Hiszen minden ilyen iratot továbbvisz gyerkőcünk, amikor iskolába megy, esetleg ovit vált.)
Az oviban, amikor alapozó terápiát javasolnak nekünk, kérdezzünk rá bátran, hogy az előbb felsorolt tünetek melyike indokolja, hogy gyermekünk ezen a gyógykezelésen vegyen részt. Mi a diagnózis, ki állította fel és mikor? Hiszen amíg nem tudjuk a betegség nevét, addig a helyes gyógymódot sem tudjuk kiválasztani.
Még egyszer leszögezem, van néhány olyan gyermek, akiknek igenis szüksége van az alapozó terápiára.
De!
Véleményem és tapasztalatom szerint sokkal több csemetét küldenek erre a gyógykezelésre, mint ahánynak szüksége lenne rá. Mondhatnánk, hogy ártani nem árt senkinek. Igen, maga az alapozó terápia nem árt, de az annál inkább, ha a gyerkőc nem az igényének megfelelő fejlesztést kapja meg, arról már nem is szólva, hogy ez bekerül az aktájába.
Ne féljünk kiállni gyerkőcünk és véleményünk mellett, ha kételyünk támad. Hiszem, hogy kulturált magatartásunkat látva az óvónénik is csak örülnek, mert odafigyelünk és közösen keressük azt a megoldást, amellyel gyerkőcünk a legmegfelelőbb fejlesztést kaphatja meg!
Legyen az egy alapozó terápia, esetleg valami egyéb megoldás.
Hiszen mindenkinek a Gyermek jövője a legfontosabb! Ugye?
Gyerkőcökkel Suttogó