Blog

Igaz történet!

Tomi (nevezzük Tominak) 32 éves, férj és egy tündéri, egy éves gyermek édesapja.

Pici kora óta ismerem, sokat találkoztunk, amikor még gyerkőc, majd kamasz, tini lett. 

Az utóbbi bő 10 évben viszont alig hallottam róla valamit. Egészen idén novemberig, ahol azért keresett meg, hogy biztosan ismerek olyan családot, családokat, szervezetet, ahol elkél a segítség.

Hosszan beszélgettünk a múltról, a szüleiről, testvéréről, de láttam, hogy ezeket az élményeket szeretné maga mögött hagyni. Elmondta, hogy bizony voltak olyan cselekedetei, amire nem épp a legbüszkébb, de akkor úgy érezte, hogy így tud tiltakozni a szülei, a környezete felé. Most is nagyon bántja még, hogy az édesanyja, édesapja soha nem álltak ki mellette, hogy fontosabb volt mások véleménye, mint a saját gyermekük.

Soha nem mondták semmire, hogy jól csináltad, mindig csak azt vették észre, azt keresték, hogy miben hibázott. 

Az a mondat, hogy: “Büszke vagyok Rád!”, egyszer sem hangzott el!

Emlékszem, hogy hányszor próbáltam meggyőzni a szülőket arról, hogy Tomi egy fantasztikus gyermek, különleges, csak meg kell érteni és ahhoz először meg kellene ismerni. Sajnos erre valahogy soha nem volt idő! Mindig volt valami kifogás!

Tomi jelenleg saját vállalkozásában dolgozik. Nincs eget rengető jövedelme, de mindig segít, ahol csak tud. Decemberben egy karitatív szervezet tüntette ki, mert nemcsak pénzzel, hanem az idejével és munkájával is segíti a rászorulókat.

Valószínű, hogy most már büszkék Rá a szülei, de Tomit már nem érdekli. Ahogy Ő fogalmazta meg:

           “- Már nem számít az elismerésük!”

De, hozzátette:

           “ – Mindent megteszek, hogy az én gyermekem soha ne érezzen így!”

Elgondolkodtató a történet.

Picit szomorú vagyok, de egyben pedig nagyon-nagyon büszke is! Mert Tomi tényleg azzá a fantasztikus emberré vált, akit én már 5 évesen láttam benne.

Így ajándékozás idején főleg ne felejtsük el a legfontosabb szabályt:

A legtöbb, amit gyermekednek adhatsz:

                                     – az időd

                                     – a türelmed

                                     – a figyelmed.

Ne feledd, mindig, minden élethelyzetben állj ki mellette, érte, és ami még talán ennél is fontosabb:

Légy Rá mindig nagyon-nagyon büszke!

Áldott, békés, szeretettel teli karácsonyt kívánok Nektek! Millió puszi Mindenkinek:)

Gyerkőcökkel Suttogó