Nem tudom Ti hogy vagytok vele, de bizonyos fokig én még mindig hiszek benne!
Hiszek benne, ahogyan az emberi jóságban is! De, főleg a csodákban. 😊
A csodákban, amik bennünk vannak, belőlünk fakadnak.
Jó hinni, hogy létezik valaki, aki az én csizmácskámba is fog csempészni egy kis finomságot, de főleg szeretetet! Örömmel tölti el a szívemet, hogy a mindennapi rohanást, ezernyi feladatot meg tudjuk szakítani, ha csak egy picit is, egy csodavárással. 😊
Ám mit tegyünk, ha gyerkőcünk elénk áll és ezt kérdezi:
„Anya, létezik a Mikulás?”
Természetesen a válasz nem egyszerű, de főleg nem intézhetjük el egy IGEN, vagy egy NEM szócskával.
A válasznál használjuk ki gyermekeink mese iránti óriási igényét, ugyanis a gyerkőcöknek mese kell!
Meséljük el Szent Miklós legendáját, beszéljünk a jóságról, a szeretetről, arról, hogy mi miért tartjuk fontosnak az ünnepeket. Meséld el a Te saját történetedet egy Mikulással való találkozásról, várakozásról. És a végén beszélhetsz arról, hogy ez egy csodálatos hagyomány, melyet Ti is fontosnak tartotok. 😊
Igazából mire a végére értek a beszélgetésnek, már Te sem leszel biztos abban, hogy a Mikulás nem létezik!
Az igazi Mikulás bennünk él!
Szeretettel és finomságokkal teli, fényesre „suvikszolt” csizmácskákat kívánok minden Gyerkőcnek és Felnőttnek!
Üdvözlettel: Gyerkőcökkel Suttogó