Magamról

A „Suttogó” projekt

A Gyerkőcökkel Suttogó program 2015 tavaszán indult, egyetlen céllal: segíteni, hogy a felcseperedő generációkban minél több kiegyensúlyozott, magabiztos, önbizalommal és tudásvággyal rendelkező fiatal nézzen szembe világunk kihívásaival és szépségeivel.

Az élet szinte minden fontos területéhez szükségünk van képzésre, tanulásra, sokszor még vizsgákra, képesítés megszerzésére is: gépjárművezetés, elhelyezkedés a munkaerőpiacon, stb.

Kivéve talán a legfontosabb dolgot: a gyermekvállalást, gyermeknevelést!

Pedig itt lenne a legnagyobb szükség hozzáértésre és magas szakmai tudásra. Ebben szeretnék segítségére lenni a szülőknek, mivel hitvallásom:

Minden gyerkőc tehetséges valamiben!

Közös felelősségünk és feladatunk, hogy ezt a tehetséget felfedezzük és tápláljuk.

Mindezt a szeretet erejével.

„Egy embert nem lehet megtanítani semmire,

csak hozzá lehet segíteni, hogy a tudást önmaga szerezze meg.”

Galilei

Magamról

Nagyon sok kérdést kapok Tőletek, hogy honnan szereztem meg a mostani átfogó tudásomat, tapasztalatomat? Milyen iskolát kell elvégezni ahhoz, hogy valaki Gyerkőcökkel Suttogó lehessen?

Természetesen van egy tanítói végzettségem, több, mint 10 éves alsós tanítói tapasztalatom.
Azonban az igazi tudást jelentő szakasza az életemnek ezután következett!
1994-ben (internet még sehol!) lettem speciális magántanára 4. osztályos fiamnak. Megjegyzem, hogy saját gyereket tanítani a legnehezebb, ahhoz a gyerkőcnek is különlegesnek kell lennie.

A magántanulósságot úgy kell elképzelni, hogy a Gyerkőc csak májusban ment be először az iskolába arra az egy hétre, míg minden tantárgyból letette az írásbeli és szóbeli vizsgákat is.
Én szeptemberben elkértem a könyveket – májusban pedig elmentünk vizsgázni.
Tehát az egész éves anyagot kellett egyben, egyszerre tudni, minden tantárgyból. Azaz, az összes verset kellett tudni májusban, mert nem lehetett tudni, melyeket kell elmondani, melybe fognak belekérdezni!
Az írásbelik után a szóbeli vizsgák minden tantárgyból külön-külön 40-90! percig tartottak.

Speciális, egyénre szabott, különleges tanmenetet dolgoztam ki!

Jól teljesítettünk és jelesre vizsgáztunk!

Gondoltam egy nagyot alsós tanítói végzettségemmel és úgy döntöttem, hogy az 5. 6. 7. 8. osztályt is végigviszem! Nekiláttam hát, hogy megtanuljam a felsős tantárgyakat olyan szinten, hogy egy nagyon tehetséges gyerkőcnek méltó tanára legyek: magyarból, történelemből, matematikából, fizikából, kémiából, földrajzból, biológiából…
Minden tantárgyat én tanítottam. A pedagógus társadalom ellenállása nem volt kicsi!!!
Nehezen fogadták el, talán nem is fogadták el, hogy nemcsak két tantárgyat, hanem mindegyiket én tanítottam, reált-humánt egyaránt.

Még mindig csak 1995-1996-1997-1998-at írunk!

Sokat tanultam és nagyon élveztem!
Láttam a buktatókat az oktatási rendszerben, láttam, hogy mennyire nincs összhangban a tanításban a magyar a történelemmel, a fizika a matematikával. Például ahhoz, hogy egy év eleji fizika példát meg tudjon oldani egy gyerkőc, ahhoz csak év végén veszik matematikából annak a képletnek a megismerését, ami elengedhetetlen lenne.

Nem volt még internet, de hiába is lett volna, mert ilyet, hogy minden tantárgyat egy tanár tanít és a diák csak évente egyszer megy be májusban és akkor is csak a kitűzött vizsgákra, még senki nem tett meg.
Ezt tudom, mert erre úgy kaptam engedélyt, hogy azt mondták az oktatási hivatalban, ha találok rá jogszabályt, mely elméletileg engedélyezi, akkor megcsinálhatom. Mert ilyen még nem fordult elő az országban.
Több napig ültem az önkormányzat irodájában, mire megtaláltam a megfelelő közlönyben a jogszabályt. Hangsúlyozom, 1994-et írunk, internet még nem volt.

Nagyon sok kalandos történetet tudnék mesélni, hogy hogyan zajlottak a vizsgák, valószínű egy könyv telne be vele, de amit most fontosabbnak érzek leírni, hogy mit eredményezett az elvégzett munka:

1. Gyermekem egy olyan átfogó, ennyi év távlatából is maradandó tudást szerzett, ami példa nélküli.

2. Én annyi tapasztalatot és ismeretet szereztem, melyet sok-sok egyetem elvégzésével sem lettem volna képes.

„Kis apróságot” még megjegyeznék így a történet végére, hogy teljes legyen a kép!gys-logo
A 8. osztály sikeres vizsgái után, látva a gyermekem tehetségét és az elvégzett munka eredményességét, úgy döntöttem, hogy a gimnáziumot 2 év alatt végezzük el, szintén magántanulói státuszban, a fent leírt saját, egyéni tanítási módszeremet alkalmazva.
Természetesen továbbra is minden tantárgyat én tanítottam!
3 havonta levizsgáztunk 1-1 tanév minden tantárgyából, majd 15,5 évesen színjeles érettségi vizsgát tettünk, elnöki dicsérettel. Közben gyermekem elsajátította és beszélte, használta a német és angol nyelvet.
Mellesleg pedig országos versenyeket nyert, számos helyezést ért el 2 különböző sportágban.

Az utána következő éveket pedig arra használtam fel, hogy elmélyítsem gyermekpszichológiai tudásomat, képezzem magam családterapeutaként és kutatásokat végezzek a tehetséges gyerkőcök és a hiperaktivitás közötti összefüggésben.
A teljesség igénye nélkül szerettem volna pici betekintést adni magamról, ismereteimről és arról:
Ki is az a Gyerkőcökkel Suttogó?

Üdvözlettel: Pribránszki Marianna